A környezetvédelem - az érdekcsoportok bevonása a térségi programok megvalósítása címmel a Tata, Tatabánya környékét érintő akciókkal, fejlesztési és rehabilitációs programokkal foglalkozott előadásában Laki Ferenc a negyedik (utolsó) szakmai napon a Puskin Művelődési Házban.

A szakember olyan környezetet veszélyeztető beruházásokat és ezek káros hatását csökkenteni szándékozó civil megmozdulásokat említett, amelyek jelentősen befolyásolják az itt élők közérzetét.

Az egyik ilyen "látványos" fejlesztés az Alsógalla határában, a Kesellő-hegy környezetében évek óta működő kőbánya. A kitrmelés jelenlegi üteme alapján a valaha a táj képét jelentősen meghatározó hegy egy-két évtizeden belül el fog tűnni, ám a rehabilitációnak folamatosan meg kell valósulnia.

A Kő-hegy egyik turisztikai szempontból is fontos látnivalója a Szelim-barlang. A legújabb felmérések szerint a jelenleg látható két csarnokon túl további három hatalmas terem található a hegy mélyében. Ezek feltárása a későbbi évek feladata lesz.

A fejlesztésekkel kapcsolatban az előadó kifejtette: a társadalmi és a gazdasági érdek gyakran ütközik egy-egy fejlesztés kapcsán, ezért a civil szféra a különböző akciói révén sokat tehet a közösségek, a helyi értékek megóvása érdekében.

A felszíni és karsztvizek állapotáról, felhasználásáról, valmint az Által-ér és az Öreg-tó rehabilitációjáról beszélt előadásában Mocsi Ádám (Zöld Sziget Kör). A szakember megemlítette: az egyesületen belül három szakmai csoport működik (állattani, növénytani és a vizek állapotának figyelésére szakosodott csoport). A tatai és tatabányai kistérségek sok és kiváló vízzel rendelkeznek, melyet a jelenlévő ipari tevékenység veszélyeztethet. Az egyesület tagjai évek óta elvégzik legfontosabb ízfolyások rendszeres minőségvizsgálatát, folyamatosan nyomon követik azok változásait. Elsősorban az Által-ér vízgyűjtő területére és a tatai Öreg-tó vízére fókuszálnak.

Az egyesület szakmai kirándulásokat, túrákat szervez, vizsgálva a hazai makro- és mikrozonális faunánkat, flóránkat, természeti értékeinket. Elsősorban a Gerecse,- a Vértes,- a Pilis,- a Bakony- és a Budai-hegységekben van jelen. Vizsgálati eedményeiket rendszeresen elküldik a veszprémi egyetemre, a kirívó adatokat közlik a szakhatóságokkal is.

A tatai karsztvizekkel kapcsolatban kifejtette: a közeli bányászkodás hatására a 60-70-es évektől volt érezhető a tatai források egyre gyorsuló ütemű elapadása, a korábbi 80-150 köbméter / perc mennyiségről 30-40 köbméter / perc mennyiségre esett vissza. Az utóbbi néhány évben azonban ezek a források ismét "megszólalnak", és fokozatosan jön vissza a 20-22 fokos karsztvíz a korábbi helyeken. A gondot az okozza, hogy ezek a teröletek az elmúlt évtizedekben beépültek, a víz elvezetésére és hasznosítására folyamatosan születnek új és új elgondolások.

A leglátványosabban a Fényes-források visszatérése figyelhető meg. A katonai-medence tisztítáa és bővítése évek óta folyamatban van, a Fényes tágabb környezetében megélénkült az őshonos állat- és növényvilág terjedése. A területen a Zöld Sziget Kör - pályázati forásokból - tanösvény kialakítását, bővítését tervezi. Már egy csaknem két kilométeres szakasz bejárható - vezetővel -, de a szakemberek tervezik túravezető kiadvány megjelentetését.