A natúrpark fogalmi meghatározása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint: „az ország jellegzetes természeti, tájképi, kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe”. 

A natúrpark tehát nem nemzeti park és főleg nem hatóság. Alapvetően nem jelent újabb korlátot (persze ahol egybeesik tájvédelmi körzettel vagy Natura 2000 területtel, ott a korábbi kötelmek természetesen megmaradnak), sokkal inkább önként vállalt értékrendet, amelyet az adott térségben élők, gazdálkodók annak érdekében tartanak fontosnak, hogy a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj a lehető legérintetlenebb formában maradjon fenn.

A Gerecse Natúrpark megvalósíthatósági tanulmánya két ütemben készült el. A Nyugati-Gerecsére 2008-ban a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Komárom-Esztergom Megyei Szervezete és az Által-ér Szövetség szervezésében, míg a Keleti-Gerecse vonatkozásában 2011-re a Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület felkérésére.

A megvalósíthatósági tanulmány összefoglalja a botanikai-zoológiai és egyéb természeti-kulturális látnivalókat településenként és több tanösvény terveit is kidolgozza. Ugyancsak fontos része, hogy a Gerecsét érintő igen népszerű teljesítménytúrák („Gerecse-50” és „Kinizsi-100”) útvonalak turisztikai infrastruktúra-fejlesztésére is javaslatot tesz. Meghatározza a térség középtávú fejlesztési koncepcióját és kezelési tervét is, valamint előrevetíti a leendő natúrpark szervezetrendszerét.

Annak érdekében, hogy a natúrpark mielőbb létrejöhessen és újfajta szervezőerőt jelenthessen, élő együttműködésre, szervezeti formára van szükség. Igen fontos a jó előkészítés, hiszen a natúrpark az elképzelések szerint 4 kistérség mintegy 35 települését érintené, melyek között a néhányszáz lelkes falvaktól a 70 ezres megyeszékhelyig igen eltérő adottságúak vannak. Fontos az előkészítés azért is, mert a vidékfejlesztési és turisztikai szervezetek egyre sokrétűbb hálózatában egy új szervezet létrehozásának csak úgy lehet létjogosultsága, ha a párhuzamosságok elkerülhetők és a hatékonyság biztosítható.

A magyarországi natúrparkok mindegyike nonprofit szervezeti (egyesületi vagy alapítványi) háttérrel működik. Megfelelő előkészületeket követően 2011-ben célszerű létrehozni a Gerecse Natúrpark Egyesületet. A Gerecse Natúrpark Egyesület előtt álló fontosabb feladatok:

• A Gerecse Natúrpark marketingtervének kidolgozása
• A natúrpark egységes arculatának, külső megjelenésének kialakítása (kiadványok, szimbólikus kapuk, információs pontok stb.)
• Turisztikai vonzerő-fejlesztés (kiemelten örökség- és ökoturizmus, falusi- és borturizmus)
• A natúrparki települések város- és falukép fejlesztése (várak, kastélyok, templomok, romok további felújítása)
• Környezetvédelmi programok megvalósítása
• Természetgazdálkodási programok, élőhelyrekonstrukciók kezdeményezése
• Oktatás, szemléletformálás, környezeti nevelés infrastruktúra- és programfejlesztése
• A gerecsei kerékpárút-hálózat fejlesztése
• Neszmélyi borvidék tájjellegű mező- és erdőgazdasági termékeinek, helyi kézműipari termékek előállítása és értékesítése
• Hagyományőrzés, programkínálat bővítése